Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Ősi szobrok képes leírás - Szobor, szobrok.tlap.hu
részletek »

Ősi szobrok - Szobor, szobrok.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: szobor.tlap.hu » Ősi szobrok
Keresés
Találatok száma - 5 db
A milói Vénusz

A milói Vénusz

Az Égei-tengerben fekvő Milosz (Melosz) szigetének a nevét senki sem ismerné, ha nem ott találták volna a híres Vénusz-szobrot. Dumont d'Urville tengerkutató, aki La Péreuse hajóinak maradványait is megtalálta, expedíciójával az Égei-tengeren járt. 1820-ban bukkant a később híressé vált Vénusz-szoborra, amelyet az egyik helybéli ásott ki a földből. Vénusz, illetve a görög mitológia szerinti nevén Aphrodité a kezében kezében aranyalmát tartott, amelyet Parisz neki ítélt. Dumont azonnal látta, milyen értékre bukkant, de nem tudta megvenni a szobrot, mert a megtalálója magas árat kért érte. Mire Dumont a konstantinápolyi francia nagykövetet meggyőzte, hogy Franciaországnak kell megvennie a Vénuszt, és a vásárláshoz szükséges pénzzel viszzatért, a megtaláló már eladta a szobrot egy töröknek, aki be is csomagolta. A görög végül, jó pénzért hajlandó volt emlékezni arra, hogy Dumont előbb jelentkezett nála, így a ládát átrakatta a franciák szekerére, akik elindultak vele a hajójukhoz. A törökök útközben megtámadták Dumont-t, verekedés kezdődött, a szobor két karja ekkor tört le. Azóta sem tudja senki, hol lehetnek a letört darabok. A szobor a Louvre-ban van.

Fáraó-szobor

Fáraó-szobor

A fáraó szobor az egyiptomi képzőművészetben elsősorban a túlvilági életet szolgálta, teljesen függetlenül attól, hogy pontosan hol és milyen formában jelent meg. Fontos megjegyezni, hogy akár a templomokban, akár máshol is, a fáraó szobrok, vagy az uralkodót ábrázoló szobor, az Isteni magasztalás jelképe volt, így vitték át érdemüket a túlvilágra.

Földanya-szobor került elő Franciaországban

Földanya-szobor került elő Franciaországban

Francia régészek egy neolitikum kori, kiváló állapotban fennmaradt földanya-szobrot találtak a Somme partján. Földanya-szobor került elő Franciaországban Az ember, aki tán ott sem volt, mégis mindenre emlékszik: Tutanhamon utolsó őre Francia régészek egy neolitikum kori, kiváló állapotban fennmaradt földanya-szobrot találtak a Somme partján. A hatezer éves szobor 24 centiméter magas, széles fara és csípője, zömök karjai és kúp alak feje van. Ugyan Európában eddig több hasonló alkotást is felfedeztek, de északon csak nagyon kevés van belőlük, ráadásul általában elég rossz állapotban találták meg őket.

Szobor, szobrok magazin hírek
1504. szeptember 8. - Michelangelo Dávid-szobrának leleplezése
1504. szeptember 8. - Michelangelo... Szerző: Tarján M. Tamás "Csak le kell kaparnom a nyers falakat, hogy másoknak is megmutassam azt a csodálatos jelenést, amit az én szemeim már látnak." (Michelangelo) 1504. szeptember 8-án leplezték le Firenzében Dávid világhírű szobrát, melyet az itáliai reneszánsz egyik legnagyobb alkotója, Michelangelo faragott ki, hároméves kitartó munkával. Dávid...
Szent István lovas szobra
Szent István lovas szobra Stróbl Alajos 1898-ban kezdte el első és szent királyunk bronz lovas szobrának az...
Leonardo da Vinci szobra Milánóban
Leonardo da Vinci szobra Milánóban Leonardo da Vinci szobra a világhírű Milánói Scala Operaházzal szembeni téren...
Miről mesél a milói Vénusz?

Miről mesél a milói Vénusz?

A milói Vénusz, a párizsi Louvre leghíresebb görög művészeti kincse több hónapos restaurálás után ismét méltó helyen áll a világ leglátogatottabb múzeumában. A csaknem kétszáz éve Franciaországba érkezett antik nőszobor néhány titkát is feltárta, miközben gondosan megtisztították a múlt porától.

Szobrászat az őskorban

Szobrászat az őskorban

A szobrászat az eszközhasználat elterjedésével és egyre finomabbá válása révén alakult ki. Az ősemberek legelterjedtebb első eszköze a szakócák azaz marokkövek. Ezeket a késszerű, kaparó szerű eszközöket fegyverként és szerszámként használták. Hajdanán kovakőből készültek, amit egy másik kőhöz ütögetve pattintottak megfelelő éles, hegyes alakúra. Természetesen ezeket állatmotívumokkal díszítették. A legapróbb csontdarabkákon is bekarcolt állatok képmásai biztosították a mágikus erőt a vadászoknak. A kőhegyek, csonthegyek, hajítódárdára erősített orsó alakú hegyek hosszú idő eltelte után változtak, mindkét oldalán megmunkált, 15-20 cm hosszú, két szélén éllel ellátott ékké. Az i. e. 150 000. év táján a 'kétoldalas' eszköz 'mandalává' alakul. Áramvonalas, kiválóan használható, tökéletes a formája - már művészinek mondható. I. e. 50 000 körüli időkben a Neander-völgyi embernek olyan tökéletes szerszámai voltak, amelyek új művészi formák létrehozásához vezettek.

Tuti menü